Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google és a Facebook sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. További információ

Vásárlói vélemények

Kolozsváry Istvánné írta: Örömmel vettem kézhez az igényesen csomagolt natúrpárnákat. Finom illatukkal, különleges huzatukkal elégedett vagyok. Bízom benne, hogy nem csak számomra, de beteg férjemnek, és hosszú utazás előtt álló családtagjaimnak is hasznosnak bizonyulnak. Szép kivitelük miatt ajándéknak kiválóan alkalmasak. Korábban sokat olvastam a tönkölypelyva egészségre gyakorolt pozitív hatásáról, de a kereskedelemben eddig nem találkoztam vele. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy a Maria Treben patikája forgalmazza.

Még több

Blog / Húsvéti hagyományok és szokások 2018. Március 19. 14:03

Címkék: egészség, életmód

A Húsvét, bár alapvetően keresztény egyházi ünnep, mégis azon ünnepek egyike, melyben a keresztény ünnepi szokások jól keverednek a néphagyománnyal. A Húsvét túlmutat az egyház keretein, világszerte megtartják a nem vallásosak is.
Mit ünneplünk Húsvétkor?

A keresztény világ Húsvétkor ünnepli Krisztus feltámadását, ez a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Az ünnep magyar nyelvű elnevezése onnan ered, hogy ekkor ér véget a 40 napos böjt (nagyböjt), a hústól való tartózkodás időszaka, tehát most már lehet „húst venni magunkhoz”.


Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének a napja, a legnagyobb gyász és böjt ideje. Régen nagypénteken tiltották a földműveléssel és állattartással kapcsolatos munkákat, a nőknek nem volt szabad kenyeret sütni és ruhát mosni.


Nagyszombat jellegzetes szertartása a tűzszentelés. Ekkor a templomokban az előző évi szentelt barkával csiholtak tüzet és ezzel gyújtották meg a húsvéti gyertyát. A népi hagyományok szerint ilyenkor szokás nagy tábortüzeket rakni, ami köré a lakosság összegyűlik és beszélgetnek, táncolnak.


Húsvét vasárnap Jézus feltámadásának a napja. Ekkor véget ér a böjt. Ilyenkor szentelik meg a kenyeret, a kalácsot, a tojást, a bárányát és a sonkát, amelyeknek mind szimbolikus jelentésük van. A bárány például Jézust szimbolizálja, a tojás pedig az újjászületés jelképe.


A Húsvét hétfőhöz kapcsolódó legismertebb népszokás a locsolkodás, amely a víz mágikus, tisztító erejébe vetett hiten alapul. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint pedig arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni. A kölnivízzel való locsolkodás rövid versikék kíséretében, már újabb keletű városi szokás, bár utóbbi időben mintha hanyatlani kezdene. A locsolkodás mostanában sok helyen már csak a rokonság körében szokás.


A locsolók a finom ételeken-italokon túl piros vagy hímes tojást kaptak, amely a Húsvét legjellegzetesebb jelképe. A tojás, az új életet jelképezi, a piros szín a védő erőt, illetve Jézus vérét szimbolizálja. A tojásfestés ma is fontos családi program a kisgyermekes családoknál. Amellett, hogy a kicsik nagyon kedvelik, az ehhez hasonló közös tevékenységek mindig erősítik a családi összetartozás érzését.
Modern szokások közé tartozik a kisgyermekes házaknál a húsvéti tojás, csokifigurák, vagy egyéb apró ajándékok elrejtése a kertben, vagy a lakásban. Húsvét hétfőn a gyermekek „vadászatra” indulnak, hogy megtalálják és összeszedjék a számukra elrejtett ajándékokat.


Húsvéti ételek

Mivel a Húsvét a böjt végét jelenti, a húsvéti asztalról nem maradhatnak el a húsételek. Elsősorban a bárány és a sonka, amelyek elmaradhatatlan kellékei a húsvéti asztalnak. A húsvéti sonka mellé főtt tojást és új hagymát kínálnak, a sült húsokhoz a tavaszi friss zöldségekből különféle salátákat tálalnak.
Emellett a tojás és a frissen sütött kalács kap még fontos helyet a húsvéti ételek között. A kalács akkor a legjobb és legízletesebb, ha házilag készül. Most megosztom az olvasókkal az egyik kedvenc kalács receptemet, amit valamikor egy tévéműsorban láttam és onnan jegyeztem fel. Jó étvágyat hozzá!


Húsvéti foszlós kalács recept


Hozzávalók:
• 50 dkg liszt
• 2 dl tej
• 2 dkg friss élesztő
• 10 dkg cukor
•10 dkg olvasztott vaj (ha lehet, ne margarint, hanem valódi vajat használjunk!)
• 3 tojássárgájája
• fél citrom reszelt héja
• 1-2 cent rum
• 10-12 dkg mazsola


Elkészítése:
1 dl tejet meglangyosítunk, hozzáadunk egy kiskanál cukrot, majd belemorzsoljuk az élesztőt és langyos helyen felfuttatjuk.
Amíg az élesztő fel nem fut, összekeverjük a maradék tejet a rummal és tojássárgákkal, majd beletesszük a cukrot, a citromhéjat és mazsolát.
A liszt közepébe kis mélyedést készítünk, és ide öntjük a felfuttatott élesztős tejet. Majd hozzáadjuk az előbbi keveréket is. A tésztát elkezdjük kidolgozni és közben apránként adjuk hozzá az olvasztott vajat.
Ha tökéletes kalácsot szeretnénk az ünnepi asztalra, akkor addig kell a tésztát gyúrni, míg hólyagos nem lesz. Amikor a tésztánk szép, hólyagos, akkor letakarjuk konyharuhával és meleg helyen hagyjuk kelni, legalább egy fél-egy órán keresztül. Ha megkelt, újra átdolgozzuk a tésztánkat, majd ismét letakarjuk és hagyjuk kelni. A tésztánk akkor jó, ha körülbelül kétszeresére vagy két és félszeresére nőtt.
Ezután a tésztát 3 vagy 4 részre osztjuk, és mindegyiket rúddá sodorjuk. Figyeljünk arra, hogy kb. egyforma vastagságúak legyenek a rudacskák. Ezután a rudakból „copfot” fonunk, majd vékonyan vajazott tepsibe helyezzük. Tojásfehérjével vagy tejjel megkenjük a tetejét, hogy szép színe legyen majd a kalácsunknak. A sütőt előmelegítjük 160-180 fokra, amikor elérte a megfelelő hőfokot, betesszük a kalácsunkat. A sütési idő körülbelül 45 perc.


Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!

Szöllősi Adrienn

Vissza az előző oldalra